Fotó: Barabás Zsolt
Színház az egész
Timi
2018. március 3. szombat, 11:22
A vajdasági rendező által megálmodott darab elsősorban a zene és a mozgás nyelvén eleveníti fel a legendát.

A Szent Anna-tó keletkezéséről számtalan mítosz és legenda kering, melyek nem csak a természeti csodát, de a székely lelkületet is pontosan megragadják. Erdély egyik legköltőibb helyszínének a története nem véletlenül van tele zsarnoksággal, telhetetlenséggel és kapzsisággal. A lányok önfeláldozói magatartásának kérdése az emberiség élethez való viszonyának szimbóluma – áll a Tamási Áron Színház közleményében.

A Szent Anna-tó legendáját feldolgozó előadás történetfoszlányainak forrása Tamás Menyhért Szent Anna-tó regéje című műve, de a leganda pszichológiai mélységeinek kibontása a társművészetek révén válik lehetségessé.

Mezei Kinga, a produkció rendezője, vajdasági származású, Szerbiában, Magyarországon és Erdélyben egyaránt jelenlévő színész-rendező, most dolgozik első alkalommal a társulattal. A körülötte lévő vajdasági és magyarországi alkotói stáb pedig szintén egy olyan színházi kultúrából érkezett, amellyel eddig nem találkozhatott a közönség.

A szó helyett elsősorban a zene és a mozgás nyelvén megszólaló Anna legenda című előadását március 9-én 19 órai kezdettel mutatják be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nagytermében. A bemutatót követően március folyamán még két alkalommal játsszák: 11-én, vasárnap és 13-án kedden 19 órai kezdőidőpontokkal a nagyteremben. Jegyeket a Kulturális Szervezőirodában, valamint a biletmaster.ro weboldalon lehet váltani.

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://mail.foter.ro/trackback/25599
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Vagyis az tisztelt országvezetés jól megszívatta drága, de annál trébb ünnepléssel, cserébe adott neki ingyenkaját.
Sorra kerülik el az országot a legnagyobb járműipari társaságok.
A hatalom a nép orra alá dugja a trikolórt, és onnan tilos másról beszélni. Sabin Gherman írása.
Bepillantottunk a jövőbe, ami már a jelen: mesterséges intelligenciával és robotokkal élünk együtt. Vérkomoly kérdésekkel játszottunk el az idei Kommunikációs Napokon.
Nem nagyon tudni, honnan lesz tízmilliárd euró helyi beruházásokra, amikor az idei utolsó nyugdíjakat a kormány tartalékalapjából fizetik ki.
Ez pedig édeskevés, már ha közoktatási stratégiáról beszélünk és nem újramelegített vitákról, véli Mircea Miclea, volt oktatási miniszter.
Na jó, ellenzéki megrendelésre készült, de azért olyan nagyot nem tévedhet.
Az emberi jogok világnapján történt. Vagyis hétfőn. Amikor a közleményírók is agyhalottak.
Amikor a románok is kiakadnak a saját túlhabzó nacionál-hisztériájuk kapcsán. Persze, anélkül, hogy elismernék: Erdélyt valóban elcsatolták.
Tudta, hogy Hobo ma is középiskolai történelemtanár lenne, ha nem alapít hobbizenekart? És hogy Deák Bill Gyulát zenésztársai csak Dukátnak becézték, pusztán anyagi okok miatt? A 73 éves Kossuth-díjas művész életpályájáról vallott.